Nem vállalkoznék arra, hogy az összes létező elméletet ismertessem 2001. szeptember 11. kapcsán, így aztán csak néhány, különösen érdekes, vagy szélsőséges teóriát veszek górcső alá.
Az egyik legszélsőségesebb elmélet szerint egyáltalán semmilyen repülőgép sem repült bele a Világkereskedelmi Központ tornyaiba. Az elsősorban interneten terjedő elmélet szerint az összes, a gépek becsapódását mutató kép manipulált volt, melyekre utólag illesztették be a repülőket. A teóriát a többi összeesküvés-elmélet hívei azzal utasítják vissza, hogy az olyannyira hihetetlen, hogy a célja elsősorban a többi elmélet hiteltelenítése lehet. Más kérdés, hogy egészen komoly emberek (így például a George W. Bush akkori amerikai elnök kormányában dolgozó közgazdász, Morgan Reynolds) is azt állítja, hogy fizikailag lehetetlen, hogy a jórészt alumíniumból épített Boeing-gépek képesek lettek volna ekkora kárt okozni a World Trade Center acéltornyaiban.
Az elmélet hívei ugyanakkor azt állítják, hogy a robbanást egy, az amerikaiak által az épület belsejéből kilőtt rakéta okozta, amit az is bizonyítana, hogy a helyszínen nem találták meg az American Airlines Boeing 747-es gépének roncsait és a robbanásról szóló első jelentéseket az amerikai kormány utólag manipulálta. Az elmélet hívei további állítólagos jeleket is felhoznak teóriájuk alátámasztására: több ablak is sértetlen maradt a becsapódás után, a robbanás pedig kisebb volt, mint amekkorát egy repülőgép becsapódása után várna az ember.
Bush elnök viselkedése
George W. Bush a támadás napján éppen oktatási programját népszerűsítette egy floridai általános iskolában. Az elnök már azelőtt értesült az első repülő becsapódásáról (amit akkor még „szörnyű balesetnek" hittek), hogy belépett volna az intézménybe. Némi zavart okoz, hogy az elnök később azt állította: látta az első gép becsapódásának televíziós felvételét, holott azt akkor még be sem mutatták.
Mindenesetre George W. Bush bement az osztályterembe, ahol éppen egy mesét olvasott a gyerekekkel, amikor 9 óra 5 perckor mellé lépett kabinetfőnöke, Andrew Card és azt súgta a fülébe: „Egy második gép beleszállt a másik toronyba. Amerikát megtámadták". Az elnök ennek ellenére még 7 percig az osztályban maradt, egyáltalán nem kért semmilyen plusz információt stábjának tagjaitól, mi több, a stáb sem adott további tájékoztatást és az elnököt sem vitték azonnal biztonságos helyre. Mindez egyes összeesküvés-elméletek szerint bizonyíték arra, hogy az elnök előzetesen értesült a támadásról és tisztában volt azzal is, hogy ő maga nem célpont. A feltételezésekre az a bevált válasz, hogy az elnök célja az volt, hogy „erőt és nyugalmat sugározzon", mert nem akart pánikot okozni azzal, hogy azonnal elhagyja az osztálytermet, tudván, hogy a jelenetet sokszor ismételnék a híradásokban.
Ez az elmélet természetesen az arab és muzulmán világban örvend komoly népszerűségnek és alapja, hogy szeptember 11-én négyezer zsidó származású munkavállaló nem jelent meg dolgozni a Világkereskedelmi Központban.
Erről először hat nappal a támadás után a Hezbollah szélsőséges palesztin szervezet által irányított Al-Manar televízió számolt be, és alapja a Jerusalem Post szeptember 12-i száma volt, melyben a lap közölte, hogy a „jeruzsálemi külügyminisztérium eddig 4000 olyan izraeli nevét kapta meg, akik a támadás időpontjában vélhetően a Világkereskedelmi Központban vagy a Pentagonban tartózkodtak". A szám téves volt: a támadásokban életüket vesztő zsidó származású emberek számát 270-400-ra teszik, egyrészt a New York ezen részén élő zsidók arányán és az áldozatok listáján alapulva. Az amerikai külügyminisztérium egy külön, 76 nevet tartalmazó listát is közzétett. Érdekesség, hogy az elméletet erősen támadta az al-Kaida egyik vezetője, Ayman al-Zavahiri is, aki szerint ezt a shiíták, a Hezbollah és Irán terjeszti, mert tagadni akarják, hogy „a szunnitáknak olyan hőseik lennének, akik képesek akkora sérülést okozni Amerikának, amekkorát még senki a történelemben".
Külföldi kormányok
Egyes elméleteke szerint a pakisztáni titkosszolgálat egyes emberei fontos szerepet játszottak a támadás pénzügyi feltételeinek megteremtésében. Mások szerint némely külföldi titkosszolgálat (például az izraeli Moszad) előre tudott a támadásról, aminek finanszírozásában Szaúd-Arábia is részt vehetett. Francesco Cossiga volt olasz köztársasági elnök (1985-1992) azt állítja, hogy titkosszolgálati körökben köztudomású, hogy a szeptember 11-i támadás az amerikai kormány egyes tagjai és a Moszad közös akciója volt. A legerősebb pakisztáni titkosszolgálat, az Inter-Services Intelligence egykori vezetője, hamid Gul tábornok szerint a támadások az Egyesült Államok belső ügye volt, és Izrael vagy a neo-konzervatívok hajtották végre.
