Dreamkiller

politika, igazsag, deviza, hitel, átverések, csalás.

FONTOS!

Ha van velemenyed, vagy egy cikked, amit latni szeretnel az oldalon, azt ide kuld: dreamkiller01@rocketmail.com Az oldal es annak szerzoi elitelnek minden eroszakra buzdito, rasszista, kirekeszto tevekenyseget. Ilyen jellegu kommentek irasa, vagy ilyen jellegu oldalak linkjeinek az oldalon valo elhelyezese szigoruan TILOS!

Ajánlott oldalak

Friss topikok

Címkék

11 (1) 15 (1) alexa (1) amerika (2) anglia (1) báb (1) bank (5) barack (1) béke (1) czirmes (2) deviza (5) devizahitel (5) ellehetetlenülés (3) elnök (2) európa (1) fed (2) for (1) forradalom (2) haza (2) hazugság (4) hitel (4) hitelkárosultak (2) illegális (4) imf (1) jogtalan (5) jorge (1) kamat (1) károsult (3) követelés (2) köztársaság (1) levél (1) london (1) magyarország (1) narvaez (1) new (1) obama (1) október (1) parlament (1) pénz (1) per (2) street (1) szakszervezet (1) szeptember (1) szerződéssemmisség (3) tüntetés (1) uzsora (4) v (1) vendetta (1) wall (1) wtc (2) york (1) zeitgeist (1) Címkefelhő

120 szoros a kamat a deviza hitelekre.

2011.09.05. 20:29 Dreamkiller.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A magyar bankoknak saját svájci frank tőkéjük nincs, nekik is svájci frank kölcsönt kell felvenniük és az általuk felvett kölcsönt adják tovább a lakás devizahiteleseknek.

A London InterBank Offered Rate (LIBOR) a svájci frank kamatát 0.05 %/év -ben állapítja meg.

Magyarországon a bankok a magyar betétesnek a svájci frankban elhelyezett és egy hónapra lekötött lakossági betétére szintén 0.05 %/év kamatot fizetnek.

Tehát teljesen mindegy, hogy a magyar bank a LIBOR-on keresztül szerzett, vagy a magyar betétesek által elhelyezett betéteket adja tovább a svájci frankos deviza hitelt felvevőknek, neki csupán 0.05 %/év a saját maga által beszerzett svájci frankjáért a költsége.

Ha 10 millió forintnak megfelelő svájci frankra számolunk, akkor a banknak a saját 10 millió forintnak megfelelő svájci frankban felvett kölcsönére csupán havi 416 (négyszáztizenhat) forintot kell kiadnia.
A magyar bank viszont a 10 millió forintnak megfelelő svájci frank összegre nem 0.05 %-ot azaz 416.-Ft/hó-ot kér a lakáshitelre svájci frankban felvett hitelfelvevőtől, hanem 6 %-ot, ami 50.000.-Ft/hó-nak felel meg. Ez 120 szor több, mint amennyit a bank saját maga a svájci frank kölcsönért fizet.
A 120 szoros kamat uzsorakamatnak tekinthető-e? A Ptk. 209. §, 209/A § és 237. §(3) alkalmazható-e?

Magyarország saját lakosságának a legértékesebb rétegét semmisíti meg a svájci frank jelenlegi törlesztésének a formája. Azok, akik vállalták a kockázatot és építkeztek, lakást vásároltak a magyar gazdaságot élénkítették. Ha ez a réteg - több százezer családról van szó – megsemmisül, nem lesz, aki vásároljon, befektessen. Ha nincs vásárlás, befektetés megáll a gazdaság egy része.

A kormány kilakoltatási moratóriuma következtében a bankok hatalmas profittól estek el. Egy 10 millió értékű ingatlant a bankok 3- 4 millióért számították be az adósságba és azt is ők határozták meg, hogy ki vehette meg az ingatlanokat.

A következő lépésben a kormánynak arra kell megoldást találni, hogy a 120 szoros kamatot hogyan lehet egy 5 - 10 szeres kamatra csökkentetni, amit (havi 2080 –Ft - 4160.-Ft-ot) már bármelyik devizahiteles ki tud fizetni.

A fenti 120 szoros kamatra vonatkozóan érdemes lenne az 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseit alkalmaztatni, mely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról rendelkezik és amely 2. §-a kimondja, hogy ’’Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.’’

Ezt követően a bankoktól – az általuk már felajánlott - tőketörlesztési moratóriumot kell kérni és 1 –2 év elteltével pánik és spekuláció mentesen, a valós helyzetnek megfelelően lehet rendezni a deviza hitelesek ügyeit.

Így nem lenne szükség sem kilakoltatásokra, sem a nagyon sok pénzbe kerülő új könnyűszerkezetű lakások építésére.

Ptk. A szerződési feltételek tisztességtelensége

209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

A semmisség és a megtámadhatóság

234. § (1) A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

235. § (1) A megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik.

(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.

c) a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel [209/A. § (1) bekezdés, 301/A. § (4) bekezdés] esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor - részletekben történő teljesítésné

3 komment

Címkék: hazugság bank hitel kamat deviza követelés devizahitel jogtalan károsult ellehetetlenülés hitelkárosultak czirmes szerződéssemmisség

A bejegyzés trackback címe:

http://dreamkiller.blog.hu/api/trackback/id/tr353204940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

TB2010 2011.09.05. 20:58:13

Nem csak a LIBOR az érdekes adat, hanem az is, hogy pl. Svájcban mennyiért adják a CHF hitelt a kereskedelmi bankok: devizaados.hu/chfhitel/svajcban-ennyi-lenne-a-kamat-2011-nyaran.php

Dreamkiller. 2011.09.05. 22:23:55

@TB2010: Hat igen, a magyarral barmit megtehetnek.
Ha Nemetorszagba, vagy mas nyugati orszagba tortenne ez ami itt magyarorszagon, az emberek mar ragyujtottak volna a politikusokra a parlamentet, vagy ha nem is de ezreivel lennenek ott az utcan a kormany levaltasat kovetelve.

VT 135 2012.09.10. 22:19:19

Felesleges minden ilyen jellegű küszködés: majd ha egy kilakoltatáshoz odamegy alsó hangon 5000 érintett (ha jól tudom, több millió embert érint a történet...), akkor véget ér ez a pénzszivattyúzás.
Vagy, ha fogja magát nem több mint 50.000 ember és leül az egyik hídra, vagy a parlament elé és nem megy este haza vacsorára, hanem ott marad, akkor meg a rendszer fog összeomlani - magától.
Addig csak a hatalom jót röhög az összes ilyen bohóckodáson. Én is ezt tenném a helyében.